Stupid love...

/Szandika szemszög/
Mikor megláttam apát az ajtóba, azt hittem le esek az ágyról!
-Te mit keresel itt?-kérdeztem meg tőle.
-Titeket!-mondta.
-És miért?-kérdezte Leila.
-Gyertek haza.Nem szeretném ha velük lennétek!
-Elég nagy vagyok ahhoz, hogy el tudjam dönteni ki mellett szeretném az életem tölteni!-mondtam apámnak.
-Na te hallgass!Az egyik lányom jobb mint a másik! Te teherbe esel, te meg holt részegre iszod magad minden hétvégén és még ki tudja mikor.
-Krisztián!Hogy mondhatsz ilyet a saját véredre?-védett meg párom.De jobb lett volna, ha meg sem szólal.
-Na itt van az a rendes apa!Szerintem elsőnek fejezd be a nagyarcúskodást  és utána próbáld meg a lányomat teherbe ejteni!Kimi rólad meg ne is ejtsünk szót!Alkoholista,hirtelen haragú,agresszív.A lányaimnak sohasem ilyen barátot képzeltem el.-fordult ki magából apu.
-Na most elég legyen!1. sose szoktál ilyen lenni!Most miért vagy? 2.Nem vagyok nem voltam terhes! 3. nagykorú vagyok eltudom dönteni mit csinálok!4. Nem tűröm, hogy itt vádaskodj, mikor semmit sem tudsz! 5.Balhét otthon csinálj, és ne itt! 6.Menj el!-húztam fel magam.
-7.Kimit szeretem. 8.Nem iszom holt részegre magam. 9.Nem agresszív a párom, csak megvéd engem! Már ez is baj? És végezetül de nem utolsó sorban, 10. Menj el!-válaszolt tesókám is.
-Majd ha nem leszek többé, nem ezt fogjátok mondani!Én csak jót akartam nektek!-s kiviharzott a szobából.
Erre csak a szememet forgattam, majd az erkélyre mentem ki.Nekitámaszkodtam a korlátnak, és csak merengtem.Majd egy kart vettem észre a derekamon.Sebas volt az.
-Nagyon megbántott?-kérdezte.
-Igen.Elég nagy vagyok már ahhoz, hogy kitaláljam mi jó és mi rossz nekem.Szeretlek,és az sem érdekel ha a kapcsolatunk miatt haragba kell lennem apámmal, akkor állok elébe.
-Értem.Nekem se esett jól, amiket mondott.Nagyképű, rossz apa?!-ingatta fejét.
-Tudom, hogy nagyon bunkó volt.Sajnálom.Egyáltalán nem vagy nagyképű, se rossz apa!Ő ezt hirtelen haragból mondta.-fordultam felé.
-Gondoltam.-mosolygott, majd célba vette a szám...
/Leila szemszög/
Míg Szandikáék kinn voltak, mi Kimivel bent beszéltük meg a dolgokat.
-Sajnálom Kimi!Tudod, apa nem szokott ilyen lenni!-mondtam.
-Tudom.És hallottam, hogy rád mit mondott.Senkit sem kímélt!-húzta száját.
-Igen.És most nagyon megharagudtam rá.Hogy én piás vagyok meg minden..menjen már!
-Jól van, szerintem zárjuk le a témát.Ne foglalkozzunk vele!Elvégre is pihenni jöttünk és nem szomorkodni!-vágott egy halvány mosolyt.
-Igen, igazad van!De szerintem én apámmal, többet beszélni nem fogok.De most menjünk és ebédeljünk meg!-ajánlottam fel, mivel ez a kis beszélgetés, délutánig elhúzódott.Kimi kikopogott Sebéknek, hogy jönnek-e, majd 4-ben az étterembe vettük az irányt.Rendeltünk, majd megebédeltünk.
-Mi lenne ha elmennénk go-kartozni?-kérdeztem meg.
-Ez egy jó ötlet!-mosolygott tesóm.
-Mehetünk!-mondta Seb is.
-De tudod régebben mi volt!A go-kartban ájultál el!-aggodalmaskodott párom.
-Nem lesz semmi baj!Na, légyszí,légyszí!-néztem rá kiskutya szemekkel.
-Oké!Megadom magam!-nyomott egy puszit a homlokomra.
-Akkor öltözzünk valami kényelmes cuccba, és indulhatunk!-mosolyogtam. Felmentünk a szobába,s tesóm egy kék, én egy fekete cicanadrágot vettünk fel.Amit mindketten egy fehér trikóval párosítottunk.Kimi és Seb a kockás térdnadrágjukat, és egy Red Bullos meg Lotus-os felsőt vettek fel mellé.Egy bő fél óra alatt megérkeztünk a pályára.Felvettük a bukót, majd beleültünk a kocsikba.Elsőnek felvezető köröket mentünk,és utána indult az igazi verseny, amit inkább időmérőnek mondanék.Nem tudom, hogy csináltuk, de tesómmal percre pontosan ugyanazt az időt mentük.A fiúk, mint általában, csatában voltak.De kiegyeztek egy döntetlenbe.Levettem a bukót, majd Kimihez rohantam és megöleltem.
-Ezt miért kaptam?-szorított magához.
-Mert szeretlek!-csókoltam meg.
-Hé, skacok!Mi elmentünk!-szólt Szandika
-Oké!Majd találkozunk a hotelban!-mondtam.
-Mit csináljunk?-kérdezte Kimi.
-Nem tudom!De várjál...együnk meg egy Magnumot!-mosolyogtam.
-Rendben!Magnum Infinity?
-Jöhet.-majd elmentünk és vettünk két Magnumot.Megettük, s közbe jókat nevettünk régi,gyermekkori dolgokon.
/Sebastian szemszög/
Miután elmentünk Kimiéktől, úgy gondoltam ideje van már, hogy elmenjünk a titkos randinkra.
-Hova megyünk?-kérdezte Dika.
-Az legyen az én titkom.-mosolyogtam.
-És egy csókért elárulod?-nézett rám csillogó szemekkel.
-Nem.De a csók jöhet!-kacsintottam rá, s ő meg is csókolt.Megérkeztünk.A pályához közeli parkba mentünk.Szerencsénkre már kellően sötét volt, s a meglepetésem tökéletesen sikerült.
-Seb!Ez nagyon romantikus!-mondta.Mivel egy a park közepén egy mécsesekkel kirakott szívbe le volt terítve egy pléd, és azon kaják.
-Ez az én meglepetésem!-mondtam.Majd leültünk és ettünk.Közben beszélgettünk:
-Olyan szép vagy!-simogattam meg arcát.
-Köszi.De sem panaszkodhatsz!-bújt hozzám.
-Annyira szeretlek.Mással nem tudnám elképzelni az életem.Már azt várom, hogy meglegyen a 3. vb cím, és utána egy jó hosszú útra elmegyünk nyaralni.Csak Te és Én.-feküdtünk le, s a csillagokat néztük.Erre csak egy csókkal válaszolt, amiből aztán több lett...Reggel, már a szállodában voltunk.Lefürödtünk, majd elmentünk reggelizni.Ez az utolsó nap, amit itt töltünk.
-Mit is együnk?Mit is együnk?-motyogott Szandika.
-Szívem!Hagyd majd én választok helyetted is!-mosolyogtam.
-Rendben!Úgyis hamarabb eldöntöd, hogy mit együnk.-mosolygott kedvesem.Rendeltem mindkettőnknek epres gofrit tejszínhabbal, és forró csokit.Külön kérésem volt, hogy szívecske formája legyen.Persze erről egy szót nem szóltam Szandikának.Kihozták.
-Úristen de cuki!Seb..nem találok szavakat.-ámuldozott.
-Nem is kellenek! Elég, hogy itt vagy!-mondtam, majd enni kezdtünk.De ezt hamar megzavarták..Leila és Kimi ültek le mellénk.
-Tudjátok mire gondoltunk?-kérdezte Leila.
-Nem.-válaszoltam teli szájjal.
-Kéne egy bulit csapni! Így a két csapat! A Red Bull és a Lotus!-mesélte lelkesen ötletét Leila.
-Jó ötlet!De mikor?-kérdezte párom.
-Hát holnap!Már mindenkit megkérdeztünk és ráérnek!-közölte velünk Kimi.-Úgyis nem sokára Olasz nagydíj!Nemsokára?Ezen a hétvégén már az van!-kapott észbe Kimi.
-Rendben!Holnap Olaszországban egy buli a két csapatnak.-mondtam majd felmentünk a szobába, összepakoltunk és már útban voltunk Olasz felé.Pár óra hosszás repülő út, majd megérkeztünk Olaszországba.Először a csajok elvégezték a ma esti bulival kapcsolatos dolgokat, míg mi a pályabejárón voltunk.
-Hé Seb!
-Na mi van Kimi?
-Te hosszú távra tervezel Szandikával?
-A leghosszabbra.Miért?
-Csak kérdem.Megakartam kérni Leila kezét,de rájöttem, hogy ez még túl korai lenne.
-Figyelj!Te 33 éves vagy ő meg 22! Szerintem ez nem olyan korán...
-De alig járunk egy fél éve, és máris házasság?
-Én ezt nem tudom eldönteni helyetted!
-Te mit tennél a helyemben?
-Mármint ha nekem kellene Szandika kezét megkérni?
-Igen!
-Hát szerintem megkérném a kezét!De én nagyon erős kötődést érzek iránta, és nem tudom, hogy nálad mennyire van ez meg Leila iránt!-oktattam Kimit.
-Nagyon szeretem!De félek mit fog mondani!
-Na várjál haver!Megmondom Dikának, hogy puhatolózzon erről a dologról egy kicsit!-csaptam a vállára.
-Kösz tesó!-mondtam, majd folytattuk tovább a pályabejárást.Közben Szandikának SMS-t írtam, hogy járjon utána a dolgoknak...
/Szandika szemszög/
Megkaptam Sebastian SMS-ét, s már akcióba is léptem.
-Figyelj tesó!Ha megkérné Kimi a kezed mit mondanál?-tértem rögtön a tárgyra rá.
-Nem tudom.Szerintem túl korai.Majd fél éve vagyunk együtt!Ha ezt a kérdést feltennéd egy fél év múlva, mikor már 1 éve együtt vagyunk, akkor a válaszom igen lenne.-fejtette ki álláspontját tesóm.
-Értem.-bólogattam majd küldtem is a választ Sebnek.
-És ti hogy álltok Sebbel?-kezdtünk bele egy hosszadalmas beszélgetésbe.
-Jól.Nem tudom, hogy bírtam nélküle azt a 2 hónapot!Ha most el kellene válnunk, én abba belehalnék!
-Ennyire szereted?
-Nagyon.Tegnap elvitt egy parkba, ahol mécsesekből egy nagy szív volt kirakva és benne egy pléd.Ma reggel meg szívecske alakú gofrit rendelt nekünk.
-Ez nagyon romantikus.Annyira összeilletek!-mondta majd még sokáig beszélgettünk.Majd Sebiék jöttek be  a szobába.
-Készen álltok a bulira?-kérdezte Kimi.
-Persze!-mondta Leila, majd ők átmentek a saját szobájukba.ÉN is, és Seb is felöltöztünk alig 10perc alatt.Lementünk a hallba, s Leiláékra bő 15 percet vártunk.
-Ti hol voltatok eddig?-kérdeztem tőlük.
-Hát akadt egy kis dolgunk..-néztek össze és furcsán mosolyogtak.
-Oké.Na de induljunk mert elkésünk!-sürgette őket párom.Elindultunk a parti színhelyére.Seb iszonyat gyorsan vezetett, mivel már fél órás csúszásban voltunk.Szerencsénkre komolyabb baj nélkül, végre megérkeztünk.Kiszálltunk a kocsiból, s Sebastiannak rögtön mondtam:
-Ez olyan égő, hogy mi szervezzük és később vagyunk itt mint ők!-mondtam, miközben Seb megfogta a kezem.
-Tudom.De most ne foglalkozzunk vele.-adott egy puszit homlokomra.Bementünk, s már javában zajt a buli.Üdvözöltünk mindenkit, majd a bárpult fele vettük az irányt.Legalábbis én,tesóm és Kimi, Sebnek valami dolga akadt.Leila és Kimi, magukat nem meghazudtolva ittak mint azt ahogy kell.Én szolidan, egy Red Bullal indítottam, mikor egy kart vettem észre derekamon.Meglepődtem mivel nem Seb volt, hanem Heikki.
-Jössz táncolni?-kérdezte meg.
-Menjünk!-s fel is álltam a székről, majd bementünk a tánctér közepére.Heikki-t sohasem láttam még táncolni, de most..Igazán jól nyomta.Bő egy órája táncolhattunk, mikor egy másik táncpartnerem akadt:
-Elrabolhatom?-kérdezte Seb Heikki-t.
-Nyugodtan.De fogom még kérni!-mondta.Úgy beszélgettek rólam, mintha egy tárgy lennék.Majd Sebbel úgy döntöttünk, kiülünk a teraszra levegőzni.
-Tudtál nélkülözni erre a kis időre?-kérdezte.
-Hát nehezen, de igen.Heikkivel elég jól elvoltunk.-mondtam.
-Láttam.Örülök, hogy így kijössz a csapattagokkal!-mosolygott, majd két hulla részeg ember esett ki a teraszra.Hát kik is lehetnének mások, mint az én testvérem és Kimi.
-Seb! Azonnal haza kell vinni őket!Ez nem állapot!-javasoltam.
-Igen!Menjünk!-s betuszkoltuk őket a kocsiba.A hotelba érve, hideg zuhany alá raktuk be mindkettőjüket.
/Leila szemszög/
Csak a hideg víz hatására józanodtam ki.
-Ti mit csináltok?-kérdeztem meg Szandikát.
-Tudod, valahogy észhez kell, hogy térjetek!Hullarészegek vagytok vagy voltatok tudjam is én!-magyarázta el a dolgokat.Hisz részeg ember semmire sem emlékszik!Kimásztunk a zuhany alól csurom vizesen.
-Most átmegyünk és lefekszünk.Sziasztok!-köszöntünk el tőlük.Levakartuk magunkról a vizes ruhát.
-Van kedved valami jót csinálni?-kérdezte Kimit.
-A jó alatt azt érted, hogy mi ketten ott?-kérdeztem.
-Igen!Na?
-Legyen.-s megcsókolt.Majd az ágyra fektetett, s élményekben gazdag éjszakánk volt...Reggel, mire felébredtem már Kimi nem volt mellettem.Csak egy papírt találtam magam mellett:
Szia kicsim!
Elmentem a szabadedzésre!Aludj nyugodtan, de az időmérőn mindenképpen legyél a Lotus boxában!
Puszil: Kimi
Elolvastam, s tudomásul vettem, majd elmentem megreggelizni.Evés után felhívtam tesómat, nem csinálnánk-e valami csajos dolgot.
-De! Vásárlás vagy mozi?-kérdezte a telefonba.
-Vásárlás!
-Oké!A plazaban talizunk!-mondta s már le is tette.Hosszú-hosszú órákig vásároltunk, majd igyekeztünk az időmérőre beérni.Kivételesen én vezettem, s ebből rögtön baj is lett.A kocsi megcsúszott alattam, mert előző nap esett, s a korlátnak ütköztünk.Már csak arra ébredtem, hogy mentősök sürögnek-forognak körülöttem, de tesómat sehol se láttam...
/Sebastian szemszög/
Miután vége lett az időmérőnek, s csak 2.helyről rajtolhatok a holnapi futamon. Kiszálltam a kocsimból, majd interjúk sora, s csak utána jöhetett a magánélet.Furcsálltam, hogy Szandika nem volt itt.Megnéztem a telefonom, s számtalan nem fogadott hívás volt.A mentők..valyon mi történt? Idegeskedtem, s vártam, hogy hívjon már fel valaki.S meg is csörrent a telefon.
-Igen?-szóltam bele azonnal.
-Szia!-hallottam meg Szandika hangját.
-Kicsim!Hol vagy?Egyáltalán jól vagy?
-Nem igazán.A kórházban vagyok.Baleseteztünk.
-Tessék?Azonnal odamegyek.-s rohantam is.Villámgyorsan a kórházban voltam, s megpillantottam Szandikát.A keze, és a ruhája is tiszta vér volt.Rögtön odarohantam hozzá, s megöleltem.
-Mi történt kicsim?-kérdeztem.
-Leila megcsúszott az úton, s beleütköztünk a korlátba.
-Úristen.És te jól vagy? Miért vagy ilyen véres?
-Jól.Csak megvágta az üveg a kezem mikor kiszálltam a kocsiból.
-Hála istennek, hogy csak ennyi baj van.És Leila?
-Ő már más tészta.Megzúzódott a koponyája.És kificamodott a lába is.Most vizsgálják.
-Értem.
-És hanyadik lettél?
-2.-mondtam, majd átöletem.-Egy pillanatra átéreztem, hogy nem vagy többé.Rettenetes érzés volt.
-Szerencsére csak elvágtam magam.De most menjünk haza.
-Leila?
-Ott van Kimi mellette.Szerintem elég lesz ő is!-mondta, majd kifelé vette az irányt.Utána mentem, majd gyorsan haza is értünk.Szandika lezuhanyzott, majd bekötöttem a kezét.Befeküdt az ágyba, majd én is mellé.Magamhoz húztam, hogy érezze rám számíthat.Karjaimban aludt el...csodás érzés volt.Igaz az a mondás, hogy a szerelem vak.S Szandika apja szerint a mi kettőnk kapcsolata, hülye szerelem...Másnap reggel Szandikával együtt mentünk ki a ringre.Én elmentem a szokásos dolgokat elvégezni, s kénytelen voltam a verseny ideje alatt nélkülözni őt.Elkezdődött a rajt, s az első sorból rajtoló Alonsot, megtudtam előzni az első kanyarban.Majd a verseny végéig megtartottam a vezető pozíciót, s elsőként intettek le.Imádok nyerni, de veszíteni is tudok.Miután leparkoltam az első tábla elé, következett a szokásos ünneplés és gratulációk fogadása.Végeztem mindennel kb. este 10-re.Ezután jött az ünneplés.Ott már a csapat, és Szandika is ott volt.Miközben én a csapattal csevegtem, addig párom beszélt Kimivel és Leilával.
-Hazamentek Pestre!-mondta, majd táncolni hívott.Jót buliztunk, s napfelkeltére visszaértünk a szállóba.Bevetettük magunkat az ágyba és délig aludtunk.Felkelésünk után, rögtön Svájc felé vettük az irányt.Szandikának be kellett pakolnia pár cuccot.Miután ezzel megvoltunk, Heppenheimbe ugrottunk át.
-Szia anyu!-köszöntem.
-Szia kisfiam!Nagyon ügyes voltál!-invitált be.
-Szia Szandika!Úristen mi történt a kezeddel?-vette észre anyám a bekötött kezét páromnak.
-Csak megvágtam magam.-válaszolt Dika.
-De ilyen csúnyán? Ennyire nagy felületen?-kérdezősködött anya.
-Hát ami azt illeti, tesómmal a korlátnak csapódtunk a kocsival.
-Te vezettél?
-Nem dehogy!Tesóm.
-Értem.És ő jól van?
-Igen.
-Anya!Csak köszönni ugrottunk be!-állítottam le a beszélgetést.
-Ó!Hova siettek?Nem vinnétek el Fabiant egy kicsit go-kartozni?
-De persze!-vágta rá rögtön Szandika.
-Végül is.-egyeztem bele én is.
/Szandika szemszög/
-Szandika,Seb!Végre!Olyan rég láttalak titeket!-szaladt hozzánk Fabian.
-Szevasz öcskös!-kapta fel kisöccsét párom.
-Szia Szandika!-puszilt meg.
-Szia Fabian.Mi lenne ha elmennénk egyet go-kartozni!Van kedved?-kérdeztem meg.
-Ma?Veletek?Juj de jó!Persze, hogy van!-mosolygott.
-Igen velünk.Tudom, hogy már elég nagy kamasz fiú vagy, de ha van kedved jöhetnél!-kacsintottam rá.
-Persze, hogy megyek!-mondta, s már indultunk is.Csak a két fiú ment, mivel Seb nem engedte, hogy még jobban ártsak magamnak.Akárhogy győzködtem, nem engedte meg.Beletörődtem a sorsomba, s míg ők mentek, én a pálya széléről néztem őket.De egyszer csak egy váratlan személy jelent meg mögöttem...