Whistle…

/Sebastian szemszög/
-Szevasz Tomi!-köszöntem, majd beinvitáltam a szobába.
-Seb! De rég láttalak!
-Igen.Szandika, ő Tomi, Tomi Szandika.-mutattam be egymásnak őket.
-Szia! Tomi vagyok Seb volt edzője,haverja.
-Örülök, hogy megismerhetlek!-fogtak kezet.
-Hű Sebastian! Nem hazudtál mikor mondtad, hogy a világ legszebb lánya a barátnőd!
-Én megmondtam!-bólogattam.
-És meddig maradsz?-kezdtünk beszélgetésbe, míg párom elment lefürödni.
-Hát már ma délután megyek!
-Ilyen hamar?
-Igen!Csak egy pár cuccért jöttünk ide.És hallottam, hogy itt szállt meg Sebastian Vettel.
-Na hát örülök, hogy eljöttél!
-Én is!Majd valamikor ugorjatok be hozzám!
-Rendben.Majd egyeztetünk!
-Okés! Viszlát Seb!
-Szia Tomi!-köszöntünk el egymástól.Majd később Szandika is felbukkant a szobában.
-Tök jófej ez a Tomi!-mosolygott, s a vizes haját törölgette.
-Igen!Örülök, hogy szimpatikus!-mentem közelebb hozzá, majd egy csókot nyomtam szájára.Majd ő is megcsókolt.
-És mit terveztél mára?-kérdezte.
-Hát nem volt semmi konkrét ötletem, így arra gondoltam, egy kicsit lustálkodhatnánk.Vagy ha van valami ötleted, akkor nyugodtan mond és..
-Nem nincs semmi ötletem.De lehet Kimiéknek van.
-Igen.De majd úgyis hívnak ha eszükbe jutott valami!-mosolyogtam.Majd ismét beültünk a Tv elé.Később hangokra lettünk figyelmesek.Kopogás, majd Leila és Kimi léptek be a szobánkba.
-Ti…mit csináltok?-kérdezte az Iceman tágra nyitott szemekkel.
-Tv-ünk amint látod!-feleltem.
-Csak nem akartok egész nap lustizni?-kérdezte már Leila.
-Ami azt illeti, fogalmunk sincs, hogy mit kéne csinálni!-válaszolt szerelmem.
-De nekünk van!-vágott egy selytelmes vigyort Kimster.
-És megtudhatnánk, hogy mi az a szuper program?
-Persze Seb.Most nyílt egy Forma 1-es bolt itt, a szállodától nem messze.
-És oda akarunk menni?
-Igen! Beszerzünk pár új cuccot!
-De én utálok vásárolni!
-Seb! Ne gyerekeskedjél már!-mormogott Kimi.Kénytelen voltam bele menni a dologba, s bő fél óra készülődés után, már útban voltunk az említett hely fele.Szandika rögtön egy sapka felé vette az irányt.Természetesen megvettük, de nekem is ugyanolyan sapkám van.Még a nyár közepe fele volt egy fotózás, ahol felvettem.Még vettünk pár cuccot, s elég sok pénznek a seggére csaptunk.Nem baj. Végül is egyszer élünk nem igaz?A vásárlás közben nagyon megéheztünk, így visszafele menet, megálltunk egy gyorsétterembe.Ez nem más volt, mint a McDonald's.Rendeltünk, s gondoltuk megrohamoznak majd minket a vásárlók, rajongók, s ez nem is lett másképp.Bő 1 óra autogram osztogatás után, nyugodtan szálltunk be a kocsiba.Majd a szállodába érve, 4-ben fogyasztottuk el a már megvett menüket.
-Remek nap volt ez a mai!-szólalt meg Kimster.
-Lehetett volna jobb is!-húzta száját Leila.
-Na!Kicsim!Ne legyél morcos!-simogatta meg arcát.
-Jól van.Végül is, összességében jó kis nap volt ez a mai!-mosolygott
.-Mi a baj Dika?-kérdezte Leila páromat.
-Semmi.-vágott egy halvány mosolyt Szandika.
-Persze!Ismerlek!Tudom, hogy van valami baj!-faggatta tovább tesóját.
-Tényleg semmi!-rázta fejét szerelmem.Miután mindenki elfogyasztotta a vacsorát, fürdőruhába öltöztünk, s lementünk egyet csobbanni.Szandika ez idő alatt bárhogy is tagadta, látszott rajta, hogy van valami baj.Én kiültem mellé a medence szélére, s átkaroltam őt, majd magamhoz húztam.
-Kicsim!Mond el, hogy mi bánt!-kérleltem.
-Semmi!-adott tagadó választ, és én ezt már nem vettem jó néven.
-Miért kell titkolóznod előttem? Elvégre is mi járunk! Egy kapcsolatban a felek megbeszélik egymással, ha van valami baj!
-Sebastian!-vette le kezem válláról.-Olykor egy lány, önmaga alatt van, ki tudja miért, de ez csak pár napig tart!Utána elmúlik! Én személy szerint merengek..Tudod néha elmélkedek a világ ügyes-bajos dolgain.Vissza emlékszem a már megtörtént jó, és rossz eseményekre.Én szeretlek! És ha lenne valami baj, akkor biztos, hogy elmondanám neked.Én sose hazudtam neked, te viszont már megtetted...
-Tudom és sajnálom! Akkoriban hülye voltam.
-Mindegy.Régen volt! Felejtsük el!-mondta, majd felállt és elment.Utána mentem, de nem láttam sehol.Végül elköszöntem Leiláéktól, és felmentem a szobába.Az ágyon ült, Dika..
/Szandika szemszög/
Ajtónyílásra lettem figyelmes.Gondoltam, hogy Seb az, ezért nem mentem ki.Csak az ágyon ültem, és bámultam ki a fejemből mint azt szoktam.Beült a már említett személy, és leült mellém az ágyra.
-Figyelj! Én nem akartam, hogy összevesszünk!-mondta.
-Nem is vesztünk össze!-vágtam egy enyhe mosolyt.
-De! Ez annak számít!
-Nem!Sebastian most ki akarsz békülni a nem létező veszekedésünk után, vagy haragaba akarsz lenni?-tettem fel neki e egyszerű kérdést.
-Persze, hogy ki!Nagyon,nagyon szeretlek!-mondta, majd 'lopott' tőlem egy csókot.Én később elmentem lezuhanyozni.Miután végeztem a teendőimmel,zuhanyzás,átöltözés,fogmosás, stb...átadtam Sebnek a terepet.Míg ő is lemosakodott, bekapcsoltam a Tv-t.Éppen a kedvenc számom ment.Flo Rida-Whistle.Elkezdtem a Tv-vel énekelni:
-Can you blow my whistle baby, whistle baby let me know, Girl I'm gonna show you how to do it And we start real slow.You just put your lips together and you come real close.Can you blow my whistle baby, whistle baby, Here We Go.-énekeltem.Majd Sebas is kijött, és ő a repp részt énekelte.Miután vége lett a számnak, nevetve ültünk a kanapéra.
-Örülök, hogy neked is kedvenc számod!-hajolt egyre közelebb.
-Imádom! You just put your lips together..-mondta, majd ebből a mondatból egy hosszadalmas csók lett.Az éjszaka még élvezetesebb volt.Mind Sebnek mint nekem...
/Kimi szemszög/
Nem sokkal miután Seb felment, mi is követtük a példáját.Beérkezvén a szállodai szobánkba, rögtön egy kérdést szegeztem Leilának:
-Szerinted kibékülnek?
-Mármint kik? Sebék?
-Igen ők.
-Ha Seben múlik igen.Ha tesómon...akkor is!-mosolygott.
-Remélem.Nem tetszik nekem ha veszekednek..a régi önmagunkra emlékeztetnek.
-Igen.De szerencse, hogy mi már nem veszekszünk!
-Igen!-mondtam, majd egy csókot nyomtam homlokára.
-Ez lesz az utolsó esténk itt!Mit csinálunk?-kérdezte.
-Nekem van egy ötletem!-mondtam, majd tudjuk mi következett..Reggel hóesésre ébredtünk.Csodás látvány volt.
-Jó reggelt!-köszöntöttem Leilát.
-Neked is!-mondta, majd egy csókot nyomtam szájára.
-Öltözzünk fel, és menjünk le reggelizni.-mondta.Úgy is tettünk.Később Seb és Szandika egymás kezét fogva, mosolygósan sétáltak be, s csatlakoztak hozzánk.
-Na megérkezett a gerle pár!-nevettem el magam.
-Vicces kedvedben vagy haver! Leila, mit csináltatok ti tegnap este?-nézett kérdően Sebastian páromra.
-Hát ömm..azt szerintem itt nem mondom.-nevetett párom is.Meg reggeliztünk, majd elhagytuk a szállodát.Az itt töltött 3 nap feledhetetlen.
-És mit fogtok csinálni?-kérdezte Szandika tőlem.
-Nem tudom.Talán hazamegyünk Pestre.
-Értem.
-És ti?
-Nem tudom.Lehet meglátogatjuk Sebastian családját.
-Na az szuper!
-Igen.De ti mikor voltatok a családodnál?
-Régen.De anyám nem nagyon szereti a tesódat..
-Ez idővel változni fog.Őt is meg lehet érteni.Hisz elvégre Jenny-t szokta meg.
-Reméljük.De azért neked könnyebb mint neki.
-Hidd el, nekem sem volt könnyű.Abba a környezetbe, ahol ki tudja hány évig Hanna tartózkodott.Az egyik nővérrel még nem sikerült közös hangot találnom.Sajnos.
-Értem.Reméljük ezek a dolgok megváltoznak.-mosolyogtam, majd megöleltük egymást.Később Leiláék is visszataláltak hozzánk.
-Elvoltatok?-kérdezte haverom.
-Igen.És ti?
-Mi is.-mondta Leila, majd Szandikáéktól elváltak útjaink.Ők mint Dika megmondta, Heppenheimbe, mi pedig Budapestre mentünk.Pár óra utazás után, megérkeztünk.De a ház ajtaja nyitva volt.Félelemmel mentünk be, s igen meglepődtünk, mikor a 'betörő' személyt megpillantottuk...